Nagypalltól Máriakéméndig

Nagypalltól Máriakéméndig

Nagypall községet szőlők között a volt vasútállomásnál érjük el. A jelzést követve, egy mély szurdokon az egykori református magyarok által lakott falurészbe érkezünk. A műemléki védelem alatt álló, 1793-ban barokk stílusban épült református templom mellett elhaladva a falu központján áthaladó Fazekasbodai műúthoz jutunk.

 

Itt táblák jelzik a falu látnivalóit, melyek tartalmas időtöltést nyújthatnak, ha lehetőségünk van itt egy kicsit időzni.

Az egykor németek által lakott falurész főutcájában, - ma Szabadság u. - az 1852-ben épült katolikus templomot, a falu életét bemutató Falumúzeumot, az időszaki kiállításoknak otthont adó Pincegalériát tekinthetjük meg. A magyar településrészen az említett református templomot és egy kis kitérővel a mosó-kutat nézhetjük meg.

 

Utunkat Fazekasboda felé, a műúton folytatjuk, enyhe emelkedővel, majd egy jobbra tartó földúthoz érkezünk, innen a falu szép panorámájában gyönyörködhetünk. A földúton leereszkedünk a völgybe az 1965-ben létesített Nagypalli-halastavakhoz, és mellettük elhaladva az Árpádházi Szent Erzsébetről elnevezett ERZSÉBET községbe érünk.

 

A falu határában egy szépen felújított kereszt fogad bennünket, az utcán végighaladva a falu központjába jutunk. Kitérőt tehetünk a középkori román templom helyén 1774-ben barokk stílusban épült Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templomhoz, amely előtt egy 1770-ben épült, Magyarországon ritka fa haranglábat találunk. Ellátogathatunk az ország egyetlen cementlap múzeumába, mely egy Pécsett élő holland művészettörténész magángyűjteménye és igen érdekes látnivalót nyújt.

 

A falut a Kékesdre vezető országúton hagyjuk el, majd balra, a jelzést követve letérünk és felkapaszkodunk a gerincre, ahol kitárul a táj. Hátratekintve a magunk mögött hagyott falura nyílik szép rálátás, körbetekintve Baranya dimbes-dombos tájából kapunk ízelítőt. Szép gerincen, szőlők mellett és szántók között, nyitott terepen haladunk dél felé, majd keresztezzük a kékesdi országutat és enyhe lejtéssel utunk következő településére, SZELLŐRE érkezünk.

 

A falu a nevét feltételezések szerint az Árpád korban kaphatta, a szelő (falu) szláv eredetű szóból. Szellőre a falu temetője mellett érkezünk. A temető lélekharangja a kitelepített családok emlékére épült, a harangot Gombos Miklós, a sevillai harangok készítője öntötte. A falu főutcáján haladva egy Flórián szobrot láthatunk, melyet 1930-ban a Stefán család emeltetett. Továbbhaladva szép, oszlopos, gangos parasztházakból, falusi udvarokból kaphatunk ízelítőt. A település központjában egy haranglábat találunk. A műemlék épületet a falu középkori kápolnája helyén - mely a török időkben elpusztult- a 19. században építették. A harangláb előtt egy 1819-ből származó kereszt állt, a harangláb falán egy I.világháborús emléktábla van. A múltra való emlékezést a "malenykij robotra" elhurcolt, onnan soha vissza nem térő német lányok, asszonyok emlékére állított szobor teszi teljessé.

Utunkat a falu főutcáján dél felé folytatjuk, a falu végén, a Karasica patak partja mellett egy szépen kialakított pihenőhelyen, egy kereszt szomszédságában megpihenhetünk.

 

A jelzést követve jobbra, a Karasica és a Nagypalli-patak összefolyásánál hagyjuk el a települést és felkapaszkodunk Kátoly határába. A tetőn ismét szép kilátás tárul elénk, észak felé a Zengőre és a Hármas.hegyre látunk, dél felé a Baranyai dombságra. A távolban már felsejlik utunk következő állomása. Utunkat dél felé szép gerincúton folytatjuk, majd enyhe lejtéssel Kátoly település déli végére érkezünk. Itt egy 1848-as emlékművet és egy kis pihenőt találunk. A faluba nem megyünk be, balra fordulva az aszfaltos úton a Szederkény - Pécsvárad országútra érünk a Ruzsek malomnál. Itt folyt egykor a Karasica, a volt malom ma lakóház, nevét egykori tulajdonosáról kapta.

 

A műútról egy kocsiút vezet a Kátolyi pincesorra, ahol szép építésű pincéket, vendéglátó- és pihenőhelyeket találunk és megkóstolhatjuk az itt termő finom borokat.

 

Egy kis pihenés és frissítő elfogyasztása után visszatérünk a műútra és balra, az országúton 2 kilométert gyalogolva a Máriakéménd határában lévő kegytemplomhoz érkezünk. A Szűz Mária tiszteletére szentelt kegytemplom egy 15. századi gótikus templom helyén épült 1746-1761 között. 1740 áprilisában a régi templom romjai között öt leánynak jelent meg Szűz Mária. Ezután egyre többen keresték fel a helyet, így vált a környék legjelentősebb zarándokhelyévé.

A templom megtekintése után a jelzést követve a templom északi oldalán induló földúton, majd a műúton érkezünk zarándokutunk fontos állomásához, a máriakéméndi Szent Márton templomhoz. A templom 1793-ban épült copf stílusban. A főoltár festménye a köpenyosztó jelenetet ábrázolja.

1

Hírlevél


ESEMÉNYNAPTÁR
« Előző év / hónap
Következő év / hónap »
Mai dátum

ESEMÉNYEK

KÖZELI ESEMÉNYEK

Kisujbanyamosolya.hu 2009 © Minden jog fenntartva!